A névjáték

Szeretném bemutatni a névjátékot. Ezzel a játékkal megtaníthatjuk a kutyáknak azt, hogy:

  • mindenki sorra kerül,
  • mindenki a saját neve után kapja meg a falatot, és
  • nem kell türelmetlenkedni.

Ezt a játékot használhatod akkor is, amikor több kutyával vagy és várnod kell velük, vagy szeretnéd elterelni a figyelmüket valamiről.

Hogy néz ki?

Két vagy több kutya körülötted van:

  • mindegyiknek a földön van mind a négy lába
  • rád néznek (vagy a kajára)

Ne legyen se ugatás, se nyüszítés. Ha hangot adnak, az azt jelzi, hogy túl nehéz a gyakorlat, ekkor változtatnunk kell rajta.

A sorrend

  1. Mondd a kutya nevét.
  2. Fordulj felé az egész testeddel, és nézz rá.
  3. Adj neki falatot.
  4. Ha szükséges, helyezkedj úgy, hogy a mellette lévő kutya ne zavarhassa az evést.

Ismételd meg minden kutyával, aztán kezdd elölről. Mindig változtasd, hogy milyen sorrendben adsz nekik enni.

Jelezd, amikor vége van a játéknak!

Extra tippek

  • Ha valamelyik kutya rendkívül türelmetlen, kezdd vele, és kapjon gyakrabban falatokat.
  • Ennél a játéknál lehet alacsony értékű falatokkal dolgozni. A csoporthelyzet értékesebbé teszi a falatokat, és amúgy sem szeretnénk tovább növelni az izgatottságukat.
  • Először gyakran add a falatokat. Amikor a kutyák már jól ismerik a játékot, akkor már húzhatod az időt.
  • Ha valamelyik kutya hajlamos a kajalopásra, akkor eleinte csinálhatod azt, hogy egy másik ember dolgozik vele, és fokozatosan csökkented a távolságot a kutya és a csoport között.

Egy kutyával is lehet gyakorolni!

Sok kutya akkor is idegeskedik a kaja miatt (ugat, nyalogatja a kezed, harapdál, nyüszít), amikor egyedül van. Ennek a viselkedésnek több oka lehet, például:

  • kiszámíthatatlan módon kapja a falatokat,
  • nem következetesen használjuk a markert (klikker, klikkerezési szó),
  • összezavarja a testbeszédünk,
  • a nyugodt várakozást nem erősítettük meg,
  • sokszor elvesszük a falatot (negatív büntetés),
  • a tenyésztő egy tálból etette az összes kölyköt, és ezért a kutya már a kezdetektől fogva a stresszel és a frusztrációval kötötte össze az evést.

Ez a probléma nyilván nem oldható meg egy gyakorlattal, de valamennyit itt is segíthet a névjáték.

Mr. X

A kutya előtted van, földön van mind a négy lába, rádfigyel.

Most csak két szereplő van, a kutyád és Mr. X:

  1. Mondd a kutyád nevét, fordítsd felé a testeddel és nézz rá, add neki a falatot.
  2. Mondd, hogy “Mr. X” (vagy egy bármilyen másik nevet), fordulj el a kutyádtól és nézz másfelé, és tedd a falatot egy külön tálba.

Az elején a kutyád többször kerüljön sorra, és Mr. X csak néha. Amikor már érti a játékot, akkor több falatot kaphat Mr. X is.

Jelezd, amikor vége van a játéknak. A végén nekiadhatod Mr. X összes falatját!

Köszönöm Philip Engelman/Donau Dogs tréner!

Mitől tudományosan megalapozott egy tréning?

Mostanában sok kiképző hirdeti azzal magát, hogy tudományos alapokon dolgozik – én is ezt teszem. De még ha van is egyetemi végzettségük, a kiképzők többsége nem dolgozik tudósként és maga a tréning sem történik a laborban. Ebben a helyzetben mit jelent akkor, hogy egy tréning tudományosan megalapozott?

A tudományos hozzáállás egy “szisztematikus megközelítés a természeti világról szóló ismeretek keresésére és rendszerezésére.” (Cooper, Heron and Heward. 2007)

Az egyik előadásában Chirag Patel a tudomány 6 jellemzőjéről beszélt:

  • determinizmus
  • empirizmus
  • kísérletezés
  • megismételhetőség
  • takarékosság
  • filozófiai kétség

Nézzük meg együtt, hogy ezt mit jelent és én hogyan interpretálom őket a munkámban!

A kutyánk nem azért fog ránk hallgatni, mert “nyugodt az energiánk” vagy mert mi vagyunk a “falkavezérek”, hanem mert megfelelő kritériumokat és következményeket állítva segítünk neki megtanulni a kívánt magatartást.

Determinizmus

A világegyetem törvények szerint működik. A kutyakiképzésben ez azt jelenti, hogy minden viselkedésnek van egy funkciója. Az egyik legfontosabb feladat a tréning tervezése előtt az, hogy felismerjük, hogy milyen ok van a viselkedés hátterében és mi a funkciója ennek a viselkedésnek.

Képzeljük el, hogy jön egy új ügyfél, aki szerint a kutyája “utálja a vendégeket”. Az alapvető információkon kívül (pl. kor, nem, élettörténet, napi rutin, egészségi állapot), meg kell tudnunk pár dolgot a problémás viselkedésről:

  • Mikor kezdődött és hogyan alakult?
  • Változik az intenzitása? Mitől függően változik? (pl. nő vagy férfi jön)
  • Próbáltak már beavatkozni? Milyen módszerekkel próbálkoztak és mi volt az eredmény?
  • Hány percig tart egy ilyen helyzet?

Empirizmus

Az igaz, hogy nem lehetünk 100 százalékig tárgyilagosak. Azonban nagyon fontos, hogy igyekszünk minél tárgyilagosabban leírni a problémát. 

Például az nem igazán hasznos, ha azt mondjuk, hogy a kutya “pofátlan” vagy “utálja a vendégeket”. Inkább írjuk le a konkrét viselkedéseket:

  • A kutya járkál, követ minket és liheg, amikor azt látja, hogy készülünk a vendégek érkezésére.
  • Amikor csengetnek, elkezd ugatni (röviden és élesen).
  • Amikor bejönnek a vendégek, még hangosabban ugat, felugrik rájuk, harapdálja a ruhájukat.

Kísérletezés

Egy viselkedés hatékony megváltoztatásához meg kell határoznunk, hogy mi befolyásolja azt. 

Maradjunk az előző példánál. Változik-e a kutya viselkedése attól függően, hogy:

  • hány vendég jön?
  • a vendégek nők, férfiak, felnőttek, vagy gyerekek?
  • hogyan viselkednek a kutyával? (beszélnek-e hozzá, lassan/gyorsan mozognak)
  • mi hogyan reagálunk? (korrigálunk, próbáljuk elterelni a figyelmét, kizárjuk egy másik szobába)
  • hol történik az első találkozás? (pl. az udvaron a lakás helyett)
  • mit történt a kutyával aznap?

Takarékosság

Mindig kezdjük a legegyszerűbb, logikus magyarázattal. Csak ha ez nem vált be, akkor gondolkozzunk a további, bonyolultabb magyarázatokon.

A példában megállapítottuk, hogy az ismerkedési helyzettel van a gond. A kutya felizgul, és minél többet foglalkoznak vele a vendégek, annál jobban ugrál rájuk és harapdálja a ruhájukat. A kutya testileg és lelkileg egészségesnek tűnik, más probléma nincs vele. Soha nem gyakorolták viszont vele ezt a helyzetet. Ezért itt a legegyszerűbb magyarázat az, hogy a kutya azért nem tudja kezelni ezt a helyzetet, mert nem tudja, hogy mit várnak tőle.

Ebben a helyzetben a tréning célja az lenne, hogy megtanítsuk neki, hogy:

  • átirányíthatja a figyelmét a vendégekről például azzal, hogy rág egy játékot, és
  • jutalmat kap, ha mind a négy lába a földön marad, és
  • el tud menni a pihenőhelyére, amikor érkeznek a vendégek.

Ezen túl a gazdi el kell magyarázza a vendégeinek, hogy ők hogyan viselkedjenek! Pl. ne nyúljanak hozzá a kutyához, igyekezzenek nyugodtak maradni – így a kutya is kevésbé fog felizgulni.

Megismételhetőség

Egy viselkedés megváltoztatását célzó terv csak akkor lehet sikeres, ha az elemei megismételhetőek. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek, aki az adott helyzetben a kutyával van, el kell tudnia végezni az új feladatokat. Nem csak a kutyához, hanem a gazdihoz is hozzá kell szabni a tervünket!

A vendégséges példánál az ügyfelünk egy fiatal pár. Tehát a feladatokat úgy kell kialakítani és mindkettővel gyakorolni, hogy utána mindketten képesek legyenek azokat végrehajtani.

Ha egy másik viselkedésről lenne szó, ami kint fordul elő és több ember sétáltatja a kutyát, akkor mindenkinek tudnia kell, hogy hogyan kell kezelnie azt a helyzetet. Következetesség nélkül szinte lehetetlen megváltoztatni egy viselkedést.

Filozófiai kétség

A szó szoros értelmében a filozófiai kétség arról szól, hogy “egészséges szkepticizmussal” szemléljük a tudományos tényeket, mert a tudomány is folyamatosan előrehalad és változik a megértésünk a világról.

A kutyakiképzésben számomra ebből két dolog következik:

  • Rendszeresen tovább kell képeznem magamat. A legjobban a behaviorista állatorvosoktól és az alkalmazott viselkedéselemzés gyakorlatokról szeretek tanulni. Így egyszerre tanulom az elméleti és a gyakorlati oldalt is.
  • Minden kiképzési tervet felül kell vizsgálni meghatározott időközönként:
    • Javult a problémás viselkedés? (A kutya kevesebbet ugat? Gyorsabban meg tud nyugodni? Milyen körülmények között fordul még elő az, hogy felugrál?)
    • A gazdi el tudja végezni a gyakorlatokat?
    • Lehet növelni az elvárásainkat?
    • Megfelelő a kiválasztott jutalmazás?
    • Hogyan tudom jobbá tenni az eddigi kiképzési tervet?

Segítség, húz a kutyám!

Bevezetés

Ebben a bejegyzés-sorozatban többször említettük már, hogy a felszerelés nem helyettesítheti a kiképzést, és hogy ne használj olyan eszközt, ami kényelmetlenséget vagy fájdalmat okoz a kutyádnak.

Ugyanakkor sok kutya nagyon erős és veszélyt jelenthet:

    • a gazdijára (kificamíthatja a csuklóját, felhorzsolhatja a póráz a tenyerét, eleshet és megütheti magát…),
    • magára (ha kirohan egy autó elé), és
    • más kutyákra (ha elszabadul).

Ebből a bejegyzésből megtanulhatod, hogyan kezeld ezt a helyzetet, amíg megtanítod a kutyádat arra, hogy ne húzzon (lehetőleg egy hozzáértő kiképző segítségével).

Continue reading “Segítség, húz a kutyám!”

Hogyan válaszd ki a tökéletes hámot

Bevezetés

A “hám vagy nyakörv” kérdés nagyon megosztja az embereket, de mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Ha hámot szeretnél venni, ez a bejegyzés segít megtalálni a nektek megfelelőt.

A következő, mindennapokban használt hámokról lesz szó:

    • H-, Y- és X-típusú hámok
    • Norvég hámok
    • Belelépős hámok
    • Biztonsági hámok

Continue reading “Hogyan válaszd ki a tökéletes hámot”

Hogyan válaszd ki a megfelelő pórázt

Bevezetés

Lehet, hogy még sosem gondolkoztál el a pórázokon, de hidd el, nagyon nem egyformák. Ez a bejegyzés segít kiválasztanod a számodra és a kutyád számára legmegfelelőbb pórázt az alapján, miket szoktatok csinálni és mire van szükségetek.

Hosszúság szerint a leggyakoribb fajták a következők:

    • rövid pórázok (1,5 méter alatt)
    • normál pórázok (1,5 és 3 méter között)
    • flexi pórázok (általában 5 méteresek)
    • hosszú pórázok (5 méter és annál hosszabbak)

Continue reading “Hogyan válaszd ki a megfelelő pórázt”

Beszélnünk kell a dicséretről

Elhatároztam, hogy a kutyakiképzés alapjairól fogok írni több, de rövidebb bejegyzést. Egyelőre a dicséretről, a jutalmazásról, a felszerelésről (pl. nyakörvek, hámok), és a testbeszédről tervezek bejegyzést. De ha van valami téma, ami téged érdekel, írj bátran!

Kezdjük a jó öreg dicsérettel. Ez egy nagyon egyszerű, mindig elérhető eszköz, ami mégis sokat segíthet a kutyáddal való kapcsolatodon. Amikor dicsérünk, azt mondjuk a kutyánknak, hogy “ügyes”, “okos”, “nagyon jó” stb. Mivel a kutyák nyilván nem értik az emberi beszédet, ezért ilyenkor a hanghordozásunk a legfontosabb (legyen lágy, kedves).

Continue reading “Beszélnünk kell a dicséretről”

Segítség, a kutyám elveszti a fejét más kutyák közelében

Tudom, hogy nagyon fárasztó és idegesítő egy olyan kutyát sétáltatni, aki állandóan húz, ugrál összevissza és/vagy ugat. De hidd el, nem azért csinálják, hogy felbosszantsanak téged. Igazából sok kutyának okoz nehézséget a más kutyákkal történő találkozás, főképp akkor, amikor pórázon vannak1. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk ennek fő okait és pár lehetséges megoldást a problémára.

Continue reading “Segítség, a kutyám elveszti a fejét más kutyák közelében”

Bevezetés

Számtalan dolgot meg lehet tanítani egy kutyának, számtalan módon. De sokszor elfelejtjük végiggondolni, hogy miért is akarjuk egyáltalán tanítani a kutyánkat? És milyen tudásra van nekik szükségük?

Ha egyszer elkezdünk ezen gondolkodni, rögtön világos lesz, hogy amire a kutyáknak van szükségük és amit mi szeretnénk, az nem azonos. Mit is akarunk mi tőlük?

Az én válaszom ez:
Szeretném, hogy biztonságban legyen a kutyám.
Szeretném, hogy boldog legyen a kutyám.

Ahhoz, hogy biztonságban legyen, a következőket kell tudnia:

  • megáll, amikor kérem;
  • visszajön hozzám, amikor hívom;
  • nem rohan előre új helyzetekben (azaz nem ugrik ki a kocsiból és nem megy ki az ajtón); és
  • együttműködik, amikor megvizsgálja az orvos.

Ahhoz, hogy boldog legyen, lehetősége kell legyen azzal foglalkozni, amit szeret. Ehhez elsősorban meg kell figyelnem őt és hallgatnom kell rá, hogy rájöjjek, mit is szeret.

Kellenek ehhez bonyolult trükkök vagy engedelmességi gyakorlatok?
Nem.

Élvezik a kutyák a trükköket és az engedelmességi gyakorlatokat?
Valószínűleg, talán – igazából erről nagyon megoszlanak a vélemények.

Ez a blog arról szól, hogyan lehet erőszakmentesen kiképezni a kutyákat arra, hogy biztonságban legyenek; és hogyan tudunk nekik segíteni abban, hogy boldogok legyenek és a lehető legjobb valójukká válhassanak. Talán mi is kiteljesedünk és a legjobb valónkká válunk eközben.