Kutyasétáltatás… álommeló, ugye?

Amikor a kutyasétáltatásra gondolunk, általában egy new yorki utcakép ugrik be (legalábbis nekem), ahol 10 pici kutyát visz valaki pórázon1. Vagy esetleg egy állatorvostan-hallgató, aki így keres egy kis mellékest. Úgy alakult, hogy az egyik jóbarátom is így kezdte a kutyasétáltatást (állatorvostan-hallgatóként, nem New Yorkban). Most már évek óta főállásban űzi ezt, a párjával együtt. Októberben meglátogattam őket, hogy többet tudjak meg erről.

A munka nagy része abból áll, hogy a kutyákat egy csapatban megsétáltatják reggelente. Összesen legfeljebb 10 kutyát vállalnak (fejenként ötöt), plusz a két saját kutyájuk is velük tart.

Egy ilyen nagy csoport kezeléséhez lankadatlan figyelem kell és az, hogy nagyon jól tudják olvasni a kutyák testbeszédét. A helyzet nagyon gyorsan elfajulhat ennyi kutyával, mivel hát kutyák.

Nagyon fontos megfelelő helyet találni a sétához – minél kevesebb más kutyával találkoznak, annál kevésbé kell “fegyelmezni” a csapatot.

A közhiedelemmel ellentétben nem kell 10 kilométeres sétákat tenniük, néha épp csak egy kilométert tesznek meg. De gondolj bele abba, mit jelent ez a kutyáknak. A séta tele van ingerekkel: valaki fölveszi őket otthonról, aztán autóban utaznak, kiszállnak, sétálnak, szaglásznak, játszanak, kaját keresnek, megnézik, mit csinál a másik… Ez nagyon fárasztó!

Új kutya csak egy beszoktatási időszak után csatlakozhat a csoporthoz, ami alatt a gazdája is velük tart. A beszoktatás hossza azon múlik, hogy milyen gyorsan találja meg a helyét az új kutya a csoportban.

A legtöbb kutya, de nem mindegyik, egy idő után póráz nélkül sétálhat. A jó sétáltatónak tudnia kell, hogy melyik kutyát lehet póráz nélkül sétáltatni. Néhány kutya túlságosan szeret vadászni, vagy túl izgatott ahhoz, hogy ebben a helyzetben el lehessen engedni. Egyszerűen nem tudsz rájuk elég egyéni figyelmet fordítani, amikor több kutya rohangál összevissza.

A kutyasétáltató egyik legfontosabb eszköze a bőségesen osztogatott jutalomfalat. Ne feledd, hogy ők nem a saját kutyáik, tehát kevésbé fognak rájuk hallgatni, ha valami elvonja a figyelmüket.

Ha egyik kutya sem szokta bevédeni a kajáját, akkor nem fognak a falatokért harcolni, amíg mindenkinek jut elég.

A jutalmazáson túl a falatokat szét is lehet szórni, hogy megkereshessék őket – a szaglászás lefoglalja és megnyugtatja őket, és figyelemelterelésként is működhet. Természetesen ha a kutyák bármelyike érzékeny valamire, azt figyelembe kell venni,

A különleges igényeket tiszteletben kell tartani. Például ha van velük egy kölyökkutya, aki inkább csak lefeküdne és megfigyelné a többieket, akkor ő lefekhet és ezt teheti.

Kutyasétáltatónak lenni sokkal többet jelent, mint csak játszani a kutyákkal. A barátaim legalább annyi (ha nem több) időt töltenek a vezetéssel, mint magával a sétával. Fel kell őket venniük, hazavinniük magukhoz stb. Nem meglepő módon elég sok időt töltenek a lakásuk porszívózásával is…

Ezentúl egy csomó adminisztrációs és logisztikai problémát is meg kell oldaniuk, hogy az emberi ügyfeleik boldogok legyenek. De végső soron az a legfontosabb nekik, hogy a négylábú ügyfeleik boldogok legyenek, és ez elég egyszerű. Csak meg kell nekik adni a lehetőséget, hogy kutyák lehessenek: szaglászhassanak, ehessenek, hancúrozhassanak és időnként büdös dolgokban fetrenghessenek.

 

 

Segítség, a kutyám elveszti a fejét más kutyák közelében

Tudom, hogy nagyon fárasztó és idegesítő egy olyan kutyát sétáltatni, aki állandóan húz, ugrál összevissza és/vagy ugat. De hidd el, nem azért csinálják, hogy felbosszantsanak téged. Igazából sok kutyának okoz nehézséget a más kutyákkal történő találkozás, főképp akkor, amikor pórázon vannak1. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk ennek fő okait és pár lehetséges megoldást a problémára.

Continue reading “Segítség, a kutyám elveszti a fejét más kutyák közelében”

Ne sétáltasd a kutyát, hanem sétálj a kutyával

Ez a téma azért fontos nekem, mert – mint sok más ember – én is túl sokat sétáltattam Leust. De aztán kiderült, hogy csípőízületi gyulladása van, és át kellett gondolnom a hozzáállásomat. Majd voltam egy konferencián, ahol számtalan profi kutyakiképző beszélgetett arról, hogy túlerőltetjük a kutyáinkat és túl sok ingernek tesszük ki őket. Majd egy másik konferencián egy egész előadás szólt csak erről a témáról. A következőket tanultam:

Bízz a kutyádban. Ha a kutyád szeret futni, akkor sokat fog futni. Nem kell külön elvinned futni vagy kutyás sportokat űzni. Csak biztosíts neki lehetőséget arra, hogy eldönthesse, össze-vissza akar rohangálni vagy inkább szaglászna egy kicsit.

Continue reading “Ne sétáltasd a kutyát, hanem sétálj a kutyával”