(Elöljáróban: Nem akarom kisebbíteni a problémát. Az agresszív viselkedések nem elfogadhatóak a társadalmunkban és súlyos következményei lehetnek mind a kutyára és tulajdonosára, mind az agresszió áldozatára nézve. Az élet egy agresszív kutyával sok stresszt és szorongást okozhat a gazdájának. Néha az embernek is szüksége van pszichológus segítségére.)
Az “agresszió” az egyik leggyakoribb indok, amivel az emberek a kutyakiképzőket megkeresik. Alapvetően bármilyen erős reakciót (ugatás, ugrálás, odakapás) agressziónak neveznek, és általában azt is feltételezik, hogy a viselkedés rosszindulatú.
Nyilván előfordul olyan, hogy a kutya tényleg harapni akar. De sok kutya (talán a legtöbbjük) azért mutat agresszív viselkedést, hogy növelje a távolságot az adott ingertől, hogy nagyobb személyes tere legyen. Amikor problémás viselkedésekről van szó, különösen fontos megkülönböztetni a tényeket (mi történt) attól, ahogyan ezeket a tényeket értelmezzük (szerintem / a gazda szerint ez mit jelent). Ez a bejegyzés azokról az agresszióval kapcsolatos hiedelmekről szól, amelyek tévútra vezethetnek minket.
Ez a rész arról szól, mi NEM az agresszió. A 2. részben olvashatsz arról, hogy hogyan tudjuk definiálni és elemezni az agressziót.
Az agresszió nem düh
Gyakran egyenlőségjelet teszünk az agresszió és a düh közé.
Sokszor hallhatjuk azt, hogy a kutya:
- “mérges”
- “utál” valakit
- “féltékeny” valakire
Két probléma van ezzel a megközelítéssel.
Az egyik, hogy nem segít a hatékony tréning terv kidolgozásában. Ez egy körkörös logika: a kutya azért agresszív, mert dühös (vagy mérges vagy utál valakit stb.), és onnan tudjuk, hogy dühös, hogy agresszív. Ez nem ad túl sok adatot, amire a tréning tervet alapozhatnánk.
A másik, hogy az ilyenfajta “érzelmi címkézésnél” a kutya és környezete helyett a mi megbántott érzelmeink lesznek a középpontban. Egy ellenséges gondolkodásmódot alakít ki, ami megnehezíti a helyzet pontos elemzését. (Persze nekünk is rosszul eshet, ha a kutyánk agresszívan viselkedik, de meg kell tanulnunk ettől elvonatkoztatni, ha szeretnénk neki segíteni.)
Az agresszió nem egy jellemvonás
Sok kutya csak különleges helyzetekben mutat “agresszív” magatartást:
- egy kutya a parkban fixál egy másik kutyát, aki túl gyorsan és túl direktben közelít hozzá
- egy kutya megmorogja azt a gyereket, aki megpróbálta elvenni a játékát
- egy kutya egyszer, élesen ugat egy ismeretlen emberre, aki meglepte őt az utcán
Agresszívak ezek a kutyák? Aggódnál a biztonságodért, ha egy kutya a fenti viselkedések egyikét mutatná?
Nyilván lehet egy kutyáról azt mondani, hogy “agresszív”, de ilyenkor előre meg kell egyeznünk abban, hogy mit értünk ez alatt. Például én akkor hívok egy kutyát agresszívnek, amikor sok különböző inger vált ki nála agresszív visekedéseket, és az ugatás/odakapás az azonnali válasza azokban a helyzetekben, amiket nem tud kezelni. A te definíciód lehet, hogy más lenne.
Az agresszió nem rendellenes
Majdnem minden állatfaj mutat agresszív viselkedéseket. Ezek gyakran problémakat okoznak a kutyákkal való együttélésükn során, de ettől még nem rendellenesek. Az agresszív viselkedések forrása sokszor a stressz vagy a diszkomfort érzés (az ún. “félelmi agresszió”), de sok kutyafajtát kifejezetten a magas agressziószint miatt tenyésztettek – el tudsz képzelni egy rendőrkutyát, aki meghátrál, ha túl félelmetes a gyanúsított?
Amikor “rendellenesként”, “helytelenként” kezeljük az agressziót (“a kutya nem moroghat rám”), az nem csak igazságtalan a kutyákkal szemben, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. A kutyák nem tudnak beszélni, csak a testbeszédükkel tudnak velünk kommunikálni. Ignorálhatod vagy megbüntetheteted a morgást, de ha a kutya ezután odakap vagy megharap, akkor már el fogod húzni a kezedet – így a kutya azt tanulja meg, hogy a harapás a hatékony megoldás ebben a helyzetben.
Pro tipp: ha a kutyád harap, lépj kapcsolatba egy trénerrel. A kistestű kutyák is tudnak veszélyes sérülést okozni!
Az agresszió nem ragadozás
Először is, most már tudjuk, hogy neurológiai szempontból teljesen más folyamatok mennek végbe az agyban ragadozáskor, mint egy agresszív viselkedésnél.
Másodszor, az agresszió célja a távolság növelése, a ragadozás célja pedig pont a távolság csökkentése.
A ragadozó viselkedés a kutyák számára nagyon kielégítő – ezért találkozunk kényszeres labdakergetőkkel, valamint ezért használunk sok játékot a kiképzésben.
Figyelem! Csak azért, mert az agresszió nem egyenlő a ragadozással, a ragadozás még nagyon is veszélyes lehet. Ha a kutyád ragadozó viselkedéseket mutat kisállatok vagy gyerekek felé, figyelj a biztonságukra és keress meg egy trénert.
Az agresszió nem csak egy dolgot jelent: az agresszió több szemszögből nézve! (2. rész)
Agresszívan viselkedik a kutyád? Dolgozz velem!