10 ok, hogy miért ne csak a tréninghez használj kaját

A kaját használhatod arra, hogy…

…megfigyeld, mennyire stresszel

Ha a kutya visszautasítja a kaját, akkor valószínűleg nagyon stresszel! Lépjetek ki abból a helyzetből, és gondold át a lehetőségeidet! (Tipp: tudod-e növelni a távolságot a triggertől, vagy csökkenteni a trigger intenzitását vagy hosszát?)

…lenyugtasd

Az étel utáni szaglászás az egyik legtermészetesebb tevékenység számukra (a kutyák elsősorban hulladékon élnek, és csak akkor vadásznak, ha muszáj!). A szaglászás információt nyújt nekik a környezetükről, és összességében nyugtató hatással van rájuk. A falatok keresése az önbizalmukat is növeli, mert sikerélményt nyújt. Ha nem szoktatok még ilyet csinálni, akkor nagyobb, szagosabb falatokkal kezdjetek.

Ha a kutyád túl ideges ahhoz, hogy szaglásszon, megpróbálhatsz neki adni egy rágójátékot. A rágás is nyugtató hatású.

…kifáraszd

Újra: falatkeresés. Készíts neki nehezebb feladatokat: rejtsd el a falatokat a száraz levelek vagy magas fű közé, kend el a köveken vagy egy fatörzsön… Hagyd, hogy magától megtalálja! Ha nagy köveken, kidőlt fatörzseken vagy hasonló felületeken rejted el a falatokat, akkor egy jó kis egyensúlyozó gyakorlattal is egybekötöd a keresgélést.

…jutalmazd a kívánatos viselkedést

A legtöbb kutya szeret enni (és ha egészségesnek tűnik, de mégsem szeret enni, akkor érdemes felkeresned egy állatorvost). Rengetegféle kaja van, tehát remekül lehet variálni ÉS pont akkorára vághatod, amekkora falatra szükséged van. Ezért van az, hogy a kaja az egyik legpraktikusabb jutalom a legtöbb esetben.

…megerősítsd a kapcsolatotokat

Tapasztald ki, hogy mi a kutyád kedvenc kajája, és adj neki olyat időről időre – és ne csak akkor, amikor éppen dolgoztok.

…pozitív asszociációkat teremts

A fenti okok miatt általában a kaját használjuk megerősítésként akkor, amikor meg akarjuk változtatni a kutya érzéseit valamivel kapcsolatban (ellenkondicionálás). Ne feledd, hogy a kutya dönti el, mi számít megerősítésnek az adott helyzetben!

…egy helyben tartsd a kutyád

Előfordult már valaha, hogy problémát okozott egyszerre keresni a kutyakakit és közben szemmel tartani a kutyád? Csak szórj el pár falatot, az lefoglalja őt addig, amíg te keresgélsz.

…eltereld a figyelmét

Egy fura embert látsz közeledni? Vagy jön egy kutya, de nem akarsz miatta átmenni az utca másik oldalára? Ha nem tudod másképp megoldani a helyzetet, nyugodtan elterelheted ilyenkor a kutyád figyelmét.

…megszabadulj a „barátságos” kutyáktól

Bár más kutyáját nem illik etetni a gazdi engedélye nélkül, de néha vannak ez alól kivételek. Sajnos sok gazdit nem érdekel, hogy a te kutyád nem akar közelebbi kapcsolatba kerülni az övékkel. Ilyenkor, ha elszórsz pár falatot feléjük, az pont elég lehet arra, hogy a kutya megálljon, mielőtt túl közel kerülne hozzátok.

…lefoglald a kocsiban

Aki eszik, az nem ugat! Ha a kutya hajlamos ugatni az elhaladó dolgokra (és nincs hányingere a kocsitól), akkor megóvhatod a hallásodat azzal, hogy egy kongot vagy egy lickymat-et adsz neki az útra. Az ablakok besötétítése vagy egy boksz beszerelése szintén segíthet.

Eredeti poszt: Donau Dogs.

ne kiabálj a kutyáddal

…és hogyan tanultam ezt meg a magam bőrén.

Néha nagyon nehéz megállni, hogy szóban megbüntessük a kutyát, főleg ha valami olyat csinál, ami nem csak “rossz”, hanem veszélyes is. Patricia McConnell* szerint a kiabálásnak elsősorban az a célja, hogy levezessük a dühünket, a tanításhoz igazából nincsen köze. De azért néha nagyon nehéz nem kiabálni.

Egy konkrét példa: minden tréning ellenére, a kutyám vidáman kisétált az úttestre. Hogyan reagáltam? Naná, hogy kiabáltam. Ő pedig megállt. Az utca közepén. Én még egy kicsit kiabáltam. Ő lefeküdt. A zebra közepén feküdt le.

De miért? Először is, a kiabálásom nem tartalmazott semmilyen utasítást. Azt hiszem, arra rájött, hogy elégedetlen vagyok, de az nem volt világos, mit is szeretnék tőle. Másodszor, szerintem ijesztő lehettem, nem csoda, hogy nem is akart közelebb jönni hozzám.

Szerencsére egy nyugis környéken laktunk, ahol kevés autó járt és volt elég időm átgondolni, hogy kiképzőként mit csináljak ebben a helyzetben. Megváltoztattam a testbeszédemet és a hanghordozásomat és újra behívtam. Remélem, hogy jól meg is jutalmaztam, amikor visszajött. Valószínűleg az egész kevesebb mint egy percig tartott, de nekem sokkal hosszabbnak tűnt.

Biztos vagyok benne, hogy minden gazdinak (vagy szülőnek…) ismerős ez a történet. A frusztráció kezelése mindenkinek problémát okoz, az embereknek és a kutyáknak is. Az ilyen helyzetek egyértelműen megmutatják, hogy a kiabálás nem old meg semmit. A legfontosabb tanulság nekem ebből az volt, nem túl meglepő módon, hogy ne kiabáljak vele. De van más tanulság is.

A legfontosabb kérdés, hogy elkerülhető lett volna-e ez a helyzet? Igen. 100 százalékig én voltam a hibás. Nem lett volna szabad póráz nélkül sétáltatnom, mert 1) éppen telefonáltam és 2) még csak ekkor kezdtük gyakorolni azt, hogy ne menjen le a járdáról.

Az emberi világban van egy csomó szabály, ami nekünk nyilvánvaló és azt feltételezzük, hogy a kutyáknak is az. Például, hogy egymás mellett sétálunk vagy szemben állva üdvözöljük egymást. Vagy, hogy a városban csak a járdán lehet biztonságosan sétálni. De a kutyám valószínűleg vidéken nőtt fel, honnan kellene ezt tudnia? Ahhoz, hogy jó társai legyünk a kutyánknak, olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy jó döntéseket hozhassanak.

A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy soha nem telefonálok, amikor póráz nélkül sétálunk, valamint az utcán csak akkor sétálhat póráz nélkül, amikor teljesen rá tudok figyelni (és nyilván ha nem egy forgalmas utcán vagyunk). És én nagyon igyekszem nem kiabálni vele, mert ha “rosszalkodik”, akkor az azért van, mert én nem tanítottam meg jobban.

*Egy amerikai viselkedéskutató. A könyveit nem csak kutyatulajdonosoknak ajánlom, de sajnos nem elérhetők magyarul. A legnépszerűbb könyve, “The other end of the leash (Why we do the things we do around dogs)” angolul, németül, lengyelül és sok más nyelven elérhető.