Ez a téma azért fontos nekem, mert – mint sok más ember – én is túl sokat sétáltattam Leust. De aztán kiderült, hogy csípőízületi gyulladása van, és át kellett gondolnom a hozzáállásomat. Majd voltam egy konferencián, ahol számtalan profi kutyakiképző beszélgetett arról, hogy túlerőltetjük a kutyáinkat és túl sok ingernek tesszük ki őket. Majd egy másik konferencián egy egész előadás szólt csak erről a témáról. A következőket tanultam:
Bízz a kutyádban. Ha a kutyád szeret futni, akkor sokat fog futni. Nem kell külön elvinned futni vagy kutyás sportokat űzni. Csak biztosíts neki lehetőséget arra, hogy eldönthesse, össze-vissza akar rohangálni vagy inkább szaglászna egy kicsit.
A kutyás sportok (agility, dog cross, flyball…) egy kicsit ellentmondásosak, egyes kiképzők szerint nem etikusak. Ők azt mondják, hogy a kutyás sportok a mi igényünket elégítik ki, és nem a kutyáét. Én nem szeretnék most általánosító kijelentéseket tenni a kutyás sportokról. Mindenesetre tartsuk szem előtt azt, hogy ezek a nagysebességű sportok fizikailag nagyon megterhelőek lehetnek a kutyának: a sok ugrás és a gyors fordulatok nem feltétlenül tesznek jót nekik. Ha mindenképp szeretnél sportolni a kutyáddal, beszélj először az állatorvossal és győződj meg róla, hogy nincs elvi akadálya (pl. sok buldog és németjuhász hajlamos a csípőízületi problémákra).
Ráadásul ezek az energiaigényes játékok megemelik az adrenalin szintjét, azaz stresszelik a kutyát. A stressz önmagában nem feltétlenül rossz, de ha a kutyád amúgy is könnyen felizgul, akkor lehet, hogy ez nem egy jó megoldás. A végeredmény lehet egy nagyon fitt, nagyon ideges kutya, egyszerűen azért, mert nem tudja eléggé lecsökkenteni a stressz szintjét ahhoz, hogy pihenhessen.
A labdázás szintén egy olyan nagyon népszerű tevékenység, amivel óvatosnak kell lennünk. Ha te (vagy a kutyád!) ragaszkodtok a labdázáshoz, gondolkodj el rajta egy kicsit:
- Ha a kutyád szívesen rágja a labdát – hagyjad neki! Csak figyelj oda, hogy ne egye meg a darabjait. A rágás megnyugtatja a kutyádat, úgyhogy jó is neki az, ha rághat.
- Kérd meg, hogy maradjon és rejtsd el a labdát, amit majd kiszagolhat. Ez egy jó alternatíva lehet azoknak a kutyáknak, akik imádnak labdával játszani, de egészségi okok miatt már nem futhatnak utána.
- Ne kényszerítsd a kutyádat, hogy visszahozza a labdát. Ha a kutya egyszer megérti, miről van szó, magától vissza fogja hozni a labdát, ha azt szeretné, hogy újra eldobd. Tudom, hogy hihetetlenül kielégítő azt nézni, ahogy utánafutnak és visszahozzák, de a játék róluk kell szóljon, nem rólunk.
- Ha a kutyád imádja a labdát, használhatod jutalmazásként (pl. egy sikeres behívás után, játszhattok egyet)
Az egyik legfontosabb dolog, hogy adjunk a kutyánknak választási lehetőséget. A kutyakiképzők között most slágertéma a “tanulók bevonása” és a “kiképzési párbeszéd kezdeményezése”, és ennek jó oka van: a kutatások szerint minél több mindenről dönthet a kutya és minél többet léphet kapcsolatba a környezetével úgy, ahogy ő szeretne, annál magabiztosabb és nyugodtabb lesz. Ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenben ők döntenek. De azért próbálj nekik minél több választási lehetőséget biztosítani. Most komolyan, annyira fontos neked, hogy balra vagy jobbra indultok annál a kereszteződésnél a parkban?
A szaglásuk még egy olyan dolog, amiről elméletileg mindannyian tudunk, de a gyakorlatban sokszor elfeledkezünk a jelentőségéről. Nem igazán tudjuk elképzelni, hogy mit jelent a kutyáknak a szaglás – hasonlították már a szaglást az újságolvasáshoz és a facebookozáshoz is, ami vagy pontos vagy sem. Ami biztos, hogy a kutyák a legjobban és legszívesebben az orrukon keresztül lépnek kapcsolatba a környezetükkel. Úgyhogy hagyd szaglászni. Képzeld el, hogy minden egyes alkalommal, amikor elkezdesz olvasni valamit a facebookon, valaki félbeszakít. Nem lenne kedves, ugye?
És ezzel el is érkeztünk az utolsó ponthoz: ne siess, amikor sétáltatod a kutyádat. Ne feledd, a séta elsősorban értük van, nem pedig értünk. Ha a kutyádnak aznap nincs kedve futni, hagyd békén. Attól függetlenül lehettek egy egész órát kint (ha van kedve egyáltalán), csak próbáld meg nem előírni neki, hogy mit csináljon. Tulajdonképpen a szaglászás nagyon megdolgoztatja a kutyák agyát és meg is nyugtatja őket (a szó szoros értelmében lelassítja a szívdobogásukat), szóval lehet, hogy a kutyád nyugodtabb lesz egy óra intenzív szaglászás után, mint ha labdázott volna.
Mindehhez meg kell változtatni a hozzáállásunkat – ne sétáltassuk a kutyát, hanem sétáljunk a kutyával. De szerintem az, hogy boldognak látjuk őket, már önmagában is megéri.