Röviden: mert a pozitív megerősítés egy humánus, tudományosan megalapozott kiképzési módszer, ami a kívánatos viselkedések megjutalmazására koncentrál. Ezt a módszert mindenki biztonságosan használhatja, és a kötődést is erősíti köztetek.
- Humánus, mert nincs benne büntetés (sem szóbeli, sem fizikai). Minden állatnak más az érzékenysége, és bár sok kutya elviseli a büntetést, de sok másiknál negatív reakciót okozhat (pl. ugatás, harapás, menekülés). Vagyis végső soron nem oldja meg a problémát, hanem tovább rontja a helyzetet. Tehát büntetést használni nem biztonságos. Másodszor, a büntetés rombolja a kettőtök kapcsolatát – a kutya azt tanulja meg, hogy nem bízhat benned, sőt, hogy félnie kell tőled. (Személy szerint etikátlannak és haszontalannak is tartom a büntetést, de ez egy másik bejegyzésbe való.)
- Tudományosan megalapozott, mert a klasszikus kondicionálásra és az operáns kondicionálásra épül, amely elvek működését az elmúlt évszázadban kutatásokkal is alátámasztották. A pozitív megerősítésről is készült kutatás, ami azt igazolta, hogy az ezzel a módszerrel kiképzett állatok gyorsabban tanulnak és lassabban felejtik el a tanultakat.
- Egy módszer, mert ha megtanulod a alapelveket, akkor te magad is ki tudod képezni a kutyádat. Természetesen az, hogy mit tanítasz meg, és mennyi idő alatt, sok mindentől függ (pl. hány éves, mi történt vele és mire hajlamos, mennyire vagy ügyes és mennyi időt szánsz rá), de egészen biztosan nem kell “kutyasuttogóvá” válnod, hogy használhasd ezt a módszert.
Pár tévhit és cáfolat a pozitív megerősítésről:
- A pozitív megerősítés nem megy egy csapásra. Mint minden más sikeres kiképzési módszernél, itt is végig kell gondolnod, mi a célod; előre kell tervezned; és olyan feltételeket kell teremtsél a kutyád számára, hogy ő sikeres lehessen. A legtöbb probléma több “rossz viselkedésből” áll össze, és mindegyikkel külön-külön kell foglalkoznunk. (Például ha a kutyánk rosszul viselkedik amikor hazaérünk, az jelenthet ugatást, ugrálást és ide-oda rohangálást is. Ezek mind külön kezelendőek.)
- A pozitív megerősítés nem azt jelenti, hogy állandóan jutalmaznod kell, két ok miatt is. 1. Bár eleinte tényleg minden alkalommal jutalmazol, de amikor a kívánt viselkedés már szokássá válik, akkor fokozatosan elhagyhatod a jutit (de alkalmanként ekkor is érdemes adni). 2. A kutatások szerint az a leghatékonyabb, ha nem minden alkalommal jutalmazunk: ilyenkor a kutya a kívánt módon viselkedik azt remélve, hogy jó eséllyel kapni fog érte valamit (szakzsargon: változó gyakoriságú megerősítés). Pont ugyanettől a hatástól sikeresek a kaszinók is!1
- A pozitív megerősítés nem azonos az engedékenységgel. A különbség a pozitív megerősítés és a “hagyományos” kiképzési módszerek között az, hogy hogyan reagálunk a nem kívánt viselkedésekre. Korrigálás2 vagy büntetés helyett egy pozitív megerősítéssel dolgozó tréner azt a viselkedést próbálja kommunikálni, amit szeretne(, és nem azt, amit el akar kerülni)3. Nagyon igazságtalan azt várni a kutyádtól, hogy magától találja ki, mi a helyes viselkedés. Példa: a kutyád lemegy a járdáról. Ahelyett, hogy rákiabálnál vagy visszarántanád, az egyik lehetséges megoldás az, hogy megtanítod neki a “járda” jelet és megjutalmazod, amikor visszajön a járdára.
- Nagyon fontos észben tartanunk azt, hogy nem mindent lehet, vagy kell egyáltalán megtanítani.