Ha már az agresszióról beszélünk, muszáj mesélnem a patkányainkról. Az idősebb csapat egy éve van nálunk, a fiatalok március elején költöztek ide. Két hétig tartott, mire egy közös ketrecbe tudtak költözni, és ezalatt az idő alatt sokféle agresszív viselkedést figyeltünk meg (lásd a videót).
Igazából nagyon keveset tudunk a patkányok szociális életéről. Ráadásul az, amit tudunk, nem érvényes 100 százalékban a mieinkre, mert vagy vadon élő patkányokat, vagy laboratóriumi patkányokat vizsgáltak. Jelenleg 6 patkányunk van, és bár kiengedjük őket 2-3 órára naponta, sokkal korlátozottabb az életterük és sokkal kisebb csapatban élnek, mint a vadon élő patkányok.
Amit tudunk az az, hogy – a kutyákkal ellentétben – a patkányoknál tényleg kialakul egy dominancia hierarchia, amit különböző szociális viselkedések tartanak fenn (pl. ápolás, élelem megosztása (és lopása :D), együttalvás, szubmisszív testhelyzetek felvétele és jelölés). Itt is érvényes az, hogy a stabil viszonyok kialakulása után jellemzően csökken az agresszív viselkedések gyakorisága.
Sok mindenről viszont azért nem tudunk, mert egyszerűen nem érzékeljük azt. A patkányok kommunikációjában nagyon fontos szerepe van a vokalizációnak (azaz a hangok kiadásának) és a szaglásnak – mi viszont a legtöbb általuk kiadott hangot nem is halljuk (túl magas frekvenciájúak), a szaglásunkról pedig ne is beszéljünk…
A patkányaink két héten át csak kint találkoztak, először egy semleges helyen (a fürdőszobában), utána a szobámban. A koszos almot közben cseréltük a ketreceik között, hogy megszokják egymás szagát.
Miből tudtuk, hogy már össze lehet költöztetni őket?
- csökkent az agresszív viselkedések gyakorisága (kergetés, verekedés, vokalizációk, kierőszakolt ápolás stb.)
- a fiatal patkányok sokkal gyorsabban jöttek elő a búvóhelyükről egy kergetés/verekedés után
- a fiatal patkányok elkezdtek enni, amikor kint voltak együtt a felnőttekkel – egy idő után már a felnőtt patkányok közelében is
- sokszor egymás mellett voltak a patkányok, akár rajtunk, akár a ketrecekben
És még egy fontos dolog: az összeszoktatás alatt soha nem sérült meg senki! Bár nehéz volt őket a kutyakiképző szemével nézni, bíztam a szakember (Klikk patkányok/Sunny Side Dog Behavior) véleményében és tényleg nem volt szükség semmiféle közbeavatkozásra. Végső soron az agresszív viselkedések a természetes kommunikáció részei – mind a patkányoknál, mind a kutyáknál.