Amikor fél, sok kutya igyekszik felhívni magára a figyelmet, pl. ugat, nyüszít, követ minket mindenhova. Sok gazdi pedig attól fél, hogy ha erre reagál (megsimogatja, beszél hozzá), azt jutalmazásnak veszi a kutya és csak egyre többet fog ugatni (nyüszíteni stb). Nézzük meg ezt a kérdést tudományos szemszögből.
Nyugodtan simogasd meg, nem fogsz tovább rontani a helyzeten.
Először is, amikor fél a kutyád, ezek a “rossz” viselkedések csak tünetei az érzelmi állapotuknak. A félelem egy nagyon fontos érzés, ami azt jelzi nekünk, hogy közvetlen veszélyben vagyunk. Biztonsággal feltételezhetjük, hogy ez senkinek sem kellemes1. Patricia McConnell2 szerint “nem tudod annyit simogatni a kutyádat, hogy ezért megérje neki pánikolni”.
Másodszor, az elv, amire itt gondolni szoktak, az az operáns kondicionálás – amikor jutalmazás segítségével növeljük egy viselkedés gyakoriságát. Itt viszont nem ez történik.
- Egyrészt, amint láttuk, azért viselkedik így a kutya, mert fél; ezek csak a stressz tünetei. Tehát nem az a célja velük, hogy mi megsimogassuk őket. Sőt, ezeket a viselkedéseket nem is lehet simogatással megerősíteni, mert nem azt akarja a kutya. Ő leginkább biztonságban szeretné érezni magát.
- Másrészt az operáns kondicionálás segítségével csak akaratlagos viselkedéseket lehet tanítani. Amit a kutyád a vihar alatt csinál, az pedig akaratlan viselkedés.
Ráadásul, ha nem segítesz neki megnyugodni, akkor lehet hogy valami más, még ennél is rosszabb módon fogja kifejezni a félelmét, pl. szétrág valamit…
Nem, a kutyád nem fogja majd “megszokni”.
Amit mi “megszokásnak” hívunk, annak a tudományos neve a habituáció. A folyamat során a kutya hozzászokik egy ingerhez annyira, hogy az a végén gyakorlatilag háttérzajjá válik számára. De ez csak akkor működhet, amikor az inger nem túl erős3 és a kutya nem érzi magát rosszul tőle.
Viszont, ha nagyon erős az inger – mint pl. tűzijátéknál – ennek pont az ellentéte fog történni4: a kutya még jobban fog rettegni (pl. bepisil, lerombolja a lakást) vagy akár teljesen le is fagyhat.
Az egyetlen megoldás ilyenkor, ha csökkentjük a stressz/félelem szintjét! Erről bővebben olvashatsz a vihar- és tűzijáték fóbiákról szóló bejegyzésben.
- Az alapvető érzésekért (mint pl. a félelem) felelős agyi területek gyakorlatilag megegyeznek az embereknél és más emlősöknél. Ha szívesen olvasnál erről többet, ajánlom Jaak Panksepp “Affective neuroscience” és James O’Heare “Canine Neuropsychology” című könyvét.
- a modern kutyakiképzés egyik úttörője
- nem éri el az ingerküszöböt
- szakzsargon: szenzitizáció, érzékenyítés